Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016.

Írta: Dávid Burghardt 2016.11.29

Az emberi és társadalmi értékek válsága állt a középpontban a 2016. november 16-i, budapesti Magyar Fenntarthatósági Csúcs elnevezésű konferencia középpontjában.

Szeretet, boldogság, rendszerek, globális felmelegedés, klímavédelem, migráció, populizmus, új amerikai elnök. E szavak hangzottak el legtöbbször a Piac & Profit által Budapesten, immáron hetedszer megrendezett, egész napos konferencia nívós előadásaiban. Valamennyi felszólaló gondolataiban ott volt az aggodalom a Föld, a társadalmak jövőjéért. Ki-ki kutatásainak, munkájának megfelelően mikro- vagy makroszinten elemezte a káros jelenségeket. Volt, aki a termőtalaj humuszrétegének vészes fogyása miatt emelte fel szavát, volt aki az összetett rendszerek megbomlása ellen.

A több mint háromszáz résztvevővel megrendezett konferencia egyik fővédnöke, Juhász Árpád geológus nyitóelőadásában a migráció és a klímaváltozás szíriai összefüggéseiről beszélt érdekfeszítően. Kifejtette, hogy bár a jelenlegi migráció közvetlen kiváltó oka a polgárháború, de az ország kedvezőtlen társadalmi folyamatai a negatív környezeti változásokban gyökereznek. Szírián belül jelentős belső vándorlást váltott ki, hogy a folyók vízgyűjtő területén jelentős mértékben csökkent a víz mennyisége. A mezőgazdasági területekről, főleg Kelet-Szíriából csaknem másfél millió földműves költözött a nagyvárosokba, ám ez a réteg nehezen talált munkát, munkanélkülivé, hazájukon belül pedig hontalanná vált. Ehhez jött a demográfiai robbanás, márpedig a növekvő lakosságot vízzel és élelemmel kellene ellátni. Az éghajlat szárazabbá válása még tovább nehezítette a vízgazdálkodást.

Feldmár András pszichológus, pszichoterapeuta a fenntartható fejlődés és az emberi, társadalmi értékekkel összhangban működő társadalom modelljéről szólt az egyes ember jólétének, az értelmes életnek újradefiniálásával. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a pénz, a hatalom, a gazdagság gondolkodásmódra gyakorolt hatásáról beszélt, az innováció mozgatórugóiról, s ezek társadalmi összefüggéseiről.

 

 

Ürge-Vorsatz Diána az IPCC WGIII alelnöke, a Nobel-díjas IPCC kutatócsoportjának tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője izgalmas előadásában megemlítette: gyakran utazik a nagyvilágban, de klímaszkeptikusokkal hovatovább már szinte csak Magyarországon találkozik. Számadatokkal bizonyította a globális felmelegedés erősödését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy jelentősége van annak, vajon az évszázad végére csak 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom kezdetéhez képest. 2 Celsius-foknál ugyanis már sokkal drámaibb folyamatok indulnak el az éghajlat változásában.

Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke előadásában az emberi és társadalmi értékek válságát emelte ki, s arról magyarázott, miért nem érdekeltek az eladósodó államok a fenntartható fejlődésben.

 

 

László Ervin, a konferencia társ-fővédnöke a Budapest Klub alapító elnöke, író, filozófus elméleti oldalról közelítette meg a kérdéskört, és azt fejtette ki, hogy a világ összhatásaiban elemezhető rendszerekből áll, a természet is egy egységes rendszer, melyben az élőlények, így az ember is a rendszer részei.

Hetesi Zsolt fizikus Az ember kontra természet vagy az ember és természet egyben? című előadásában hétköznapi példákon keresztül mutatta be, hol vesztettük el az emberi létezés felelősségét a Földön, s mi kellene ahhoz, hogy visszataláljunk. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke arra igyekezett rávilágítani, hogyan hathatunk a fenntarthatatlan világra, miként cselekedhetünk megváltoztatásáért.

A nap délutánján a szakemberek szekcióbeszélgetéseken vitatták meg az energia rendszerváltását, a villamosenergia-fogyasztás megújulóvá tételének lehetőségeit, s a globális egyezményeket követően a nemzeti szintű feladatokat.


Forrás: Ecolife